3. fejezet

~Molly szemszöge~

A szememen több tonna súly volt és semmi erőm nem volt ahhoz, hogy egy porcikámat is megmozdítsam így maradtam a jelenlegi helyzetemben."Megint egy földön ébredés, a fejem zúg meg fáj..." Na erre a dalra rögtön kipattant a csipa a szememből főleg, mert valaki hamisan énekelte. Azonban ezt meg is bántam. Csak Macy volt az, aki a tükör előtt fésülte hosszú, barna haját miközben a Félembert dalolta. De mit keresek én itt hisz nemrég a buliban voltunk és az italunkat vártuk, amit Macy elvileg kiöntött Zsolti pólójára...ennyire részegek lehettünk? Mozdulatlanul körbenéztem a szobán, amiből megállapítottam, hogy az enyém, de nem emlékszem ekkora rumlira. Zokni a csilláron, poharak a földön és más ismeretlen dolog.
-Reggelt! Itt meg mi történt? És a fejem áúú szétszakad!-nyafogtam barátnőmnek.
-Hozzak aszpirint? Nem emlékszel semmire?-csodálkozott miközben kiment a konyhába gyógyszerért.
-Tényleg semmi se maradt meg bennem, csak annyi, hogy Zsoltival találkoztál. Vagy ezt is álmodtam?
-Az nem volt álom igenis találkoztunk!-kiáltotta rám miközben én bevettem az aszpirint.
-És itthon mi történt? Te mit keresel itt és a többiek és anyum?-támadtam le kérdésekkel.
-Ha akarod elmegyek. Amúgy csak annyit mondok, hogy mindenki itt volt a buli után..Maia és Adél levest főztek a...szóval érted?! Anyud meg szerintem a nagyidhoz ment.
-Sajnos igen, de ne menj el, mert ki fogja ápolni a másnaos Mollyt?-néztem Macyra nagy bociszemekkel.
-Oké, de azért is maradok, mert meg kell beszélnünk a holnapi koncertet-mondta
-Koncert? Holnap hétfő? Hol vagyok?-újból rámjött az eszméletlenség.
-Hétfő? Egyáltalán tudod, hogy fiú vagy-e vagy lány?-kérdezte mire én a tükörbe néztem.
-Öh...egyéb?-válaszoltam úgyanis ezzel a másnapos fejjel kétejeim vannak.
-Ezt már te döntöd el. Na gyere menjünk reggelizni-mondta Macy, majd felsegített a földről. A nagy rumlin átérve, ahogy beléptünk a konyhába rögtön kiszúrta a szemünket egy tál meglepetés. Az asztalaon találtunk egy tál gofrit mellette pár friss gyümölccsel és egy bögre kakaóval.

Normális emberek módjára 1 perc alatt eltüntettük a reggelit. Jóllakottan mentünk vissza a szobámba.
-Elkéne takarítani, mert anya ennek nem fog örülni, segítesz?-kérdeztem Macyt.
-Neem akarok...fáradt vagyok-nyavalygott.
-Veszek neked egy sört!
-Hol kezdjük?-pattant fel lelkesen, majd hozzá is kezdtünk a takarításnak. A könyveket visszaraktuk a polcra, ruhákat a szekrénybe és az ismeretlen foltokat megpróbáltuk kimosni a szőnyegből. Ekkor épp a régi túranakancsomat vettem fel a földről, amikor kiesett belőle egy papír. Ahogy kibontottam a cetlit a fél kg kenyér és a tej szó láttára leesett, hogy ez egy bevásárlólista. Először jót mosolyogtam, de ekkor nagy ötletem támadt.
-Nézd csak!-mutattam meg Macynak a papírt.
-Most azt akarod, hogy menjünk vásárolni? Nem tudsz annyi sört venni nekem!-mondta.
-Dehogy! Ez egy lista és a bakancsomban találtam..-próbáltam célozgatni, de láttam rajta a "fáradtságot"- Arra gondoltam, hogy összeírhatnánk egy bakancslistát, mert úgyis ez az utolsó közös nyarunk a többiekkel is és mindig voltak nagy álmaink!
-Ez komoly?! Nagyon jó ötlet, gyorsan elő a papírt és tollat!-lelkesültünk fel, majd ledobtuk magunkat az ágyra és elkezdtünk agyalni. Egyszerre nagyon sok ötletünk támadt, de végül 10 pontban leírtuk a közös vágyainkat.

1. Hooligans koncertek 

2. Ejtőernyőzés

3.Zombi-/kísértettház

4."Hörcsög-gömb" a vízen

5. Megtanulni gitározni (Molly)

6. Zap cat csónak kipróbálása

7."Vízi párna" (egyik végéből a magasból ráugrik egy ember a vízen lévő "párnára" így az elől lévő személy először a levegőbe, majd a vízbe repül)

8. Bungee jumping

9.Búvárkodás Görögországban

10.Európai utazás (London, Párizs, Athén, Barcelona, Róma)

-Ez nagyszerű lett! Mutassuk meg a többieknek és még a holnapi vonatmenetrendet is meg kellene nézni-javasoltam. Több órán keresztül elvacakoltunk a gépen néha már a fejünket vertük a falba, de végül mindennel végeztünk. Macy nem ment haza, mert nem hagytam meg így nem kell bonyolítani a holnapi napot. Ekkor az időre pillantottam és elég késő volt. Anya már hazajött és befejezte a takarítást helyettünk így mi nyugodtan aludhattunk. Holnapra kell az erő...lelkileg is.

-Másnap reggel-

Kellemes hang zavarta meg a reggeli, nyugodt csöndet. A nap melegen besütött az ablakon egyenesen a szemünkbe, a madarak is énekre fakadtak és mintha mindenki tudta volna, hogy mi lesz ma este. Azonban a varázslatnak hamar vége lett, mert ahogy megláttam az órát azonnal kiugrottam az ágyból. Macy csak morcosan nézett utánam.

-Veled meg mi van?-kérdezte félig álmosan.

-Tudod mennyi az idő!? Fél 8-van és egy óra múlva indul a vonat-szóltam idegesen.

-Akkor most fel kéne kelni?-nyügölődött, de én tudom mit kell tenni ilyenkor. Gyorsan kimentem a szobából majd fél perc múlva visszajöttem egy bögrével, amiből az összes vizet Macyra öntöttem. Ez mindig beváll ,mert már a ruháját vette fel. Szerencsére már tegnap este kikészítettük a kollekciót így csak a smink maradt. Én most ebben az összeállításban fogok tombolni:

Szinte semmit se ettünk reggelire csak egy gyors szia anyának és rohantunk is ki a pályaudvarra. Fél óra volt az út a város másik felébe, de ahogy megérkeztünk épp a vonat ajtóit zárták be, amikor szó szerint beestünk a vonatba. Az emberek csak megvetően néztek ránk mi pedig röhögtünk az egészen. 2 órás út állt előttünk szóval volt idő pihenni. Nem volt egy luxus vonat, látszott, hogy magyar, mert útközben rázott mint egy hógömb és a wc-zés se volt könnyebb. A rázós utazás után végre megérkeztünk a Keletibe, ahol nagyot szippantottunk a pesti levegőbe. Elindultunk a koncerthelyszínhez. Átszállások és térkép kiismerés után végre a bejárat előtt voltunk.
-Hány óra van?-kérdeztem Macyt.
-Fél hét és nyolckor kezdődik a koncert-mondta. Katyvel hétre beszéltük meg a találkozót addig elmentünk az italoshoz és szétnéztünk a helyszínen. Túra közben a távolban felfigyeltünk egy vöröses barna hajú lányra, aki szokatlanul gyorsan közeledett felénk. Mi is így tettük csak lassabban és, amikor megláttuk az arcát már szinte futottunk mint egy ló. Katy volt az és, ahogy összetalálkoztunk szó szerint egymás nyakába ugrottunk az örömtől ám ez se tartott sokáig. A hirtelen nagy tehertől rögtön a poros földre kerültünk, de csak nevettünk ezen.
-Úristenem már nagyon hiányoztál!-fogadtuk boldogan a kis vöröst.
-Ti is nekem! Meséljetek mi történt veletek? Nekem is van pár sztorim-kezdett bele a meséjébe Katy.
-Ok, de előtte álljunk be sorba-javasoltam, majd el is foglaltuk a helyünket a 2. sorban. (Ez is a Katy hibája xd<3) Mivel volt még fél óránk a koncertig így kibeszéltük magunkat és elmeséltük a pénteki bulit, a bakancslistát meg mivel vele mindent meg lehet beszélni és bizok is benne, ezért a nyereményünkről is eldicsekedtem. Azonban gyorsan megy az idő, ha az ember jókat beszélget. Hirtelenr arra kaptuk magunkat, hogy a Bohémélet intrója megtörte az addigi "csöndet" és a színpad két oldaláról sűrű füst támadt fel. Rá kicsit később egy félmeztelen alak lépett ki a ködböl vagyis Endi utána pedig Tibi, Zsolti és a hatásszünet kedvéért még később Csipa is ott termett a színpadon. A tömeg torkaszakattából üvölt és tapsol a bandának. Bemelegítésként egy kedvenc pörgös számmal a Nőben a boldogsággal kezdtek, amire persze ugráltunk örülten.

Mi kb. a színpad közepénél helyezkedtünk el, mert nekem fontos volt, hogy szemből lássam Csipát, akit megjegyzem nagyon imádok, mert vicces és fantasztikusan néz ki. Kissebb koromban nem egyszer álmodtam vele, de így felnőt fejjel már rájöttem, hogy ez csak szép illúzió. Eddig a koncert tökéletesen ment még a fotósoknak is vágtunk pár érdekes arcot, de a sors nem hagyta ezt annyiban. A mellettünk lévő kissebb csapat, akik már a koncert kezdete óta keményen isznak elkezdtek dülöngélni amiből lökdösés lett. Ezt még türtük, mert megszoktuk de, amikor annyira nekünk jöttek, hogy a kezükben lévő sör és vodka egész tartománya egyenesen a mi hajunkra és pólónkra landolt már elpattant egy ér. Furcsa, de nem kezdtünk el hisztizni hanem először csak pánikolva néztünk egymásra utána fel a fiúkra és látva, hogy mind a négyen ránk figyelnek és sunyin nevetnek rajtunk már nem érdekelt semmi. Csak jobban tomboltunk bár a nedves póló érzete nem vol felemelő. Mivel Zsolti is felénk nézett egy kicsit később mintha itt is ragadt volna a tekintete egy ponton. Próbáltam abba az írányba nézni, de csak Macyt láttam...aztán újra a szőkére néztem, aki már édesen mosolygott még mindig ugyan oda. A bájos tekintetre barátnőm elpirult és intett a kezével mire Zsolti lovagiasan meghajolt. Innentől a koncert végéig csak egymást nézték és másra nem is figyeltek annyira, hogy nem egyszer a szőke megbotlott a színpadon lévő néhány zsínorban. Úgy tűnik nem álmodtam és tényleg igaz volt Macynak, amit mondott a bulin történtekről, de ezt akkor se értem! Ám csak most vettem észre az időt így a koncertnek hamarosan vége lesz. Még pár számot lejátszottak mint az Illúziót és a kihagyhatatlan Hotel mámort. Egy Hooligans koncertben is van rossz dolog, hogy egyszer mindig véget ér. Szomorúan néztük, ahogy az együttes lesétál a színpadról, de előtte Zsolti még a kezével mutatott valamit Macyank csak sajna én nem értettem.
-Vissza! Vissza! Vissza!-kiáltotta a lelkes közönség, de csak Endi jött vissza, hogy eldobja a két dobverőt, amit eddig nem tudtam megszerezni azonban...ez így is maradt, de már megszoktam. Az emberek többsége a kijárat felé vette az írányt, de a rajongók  maradtak az autogram osztásban bizva. Katyvel nem tudtunk megállni a lábunkon így a korlát előtt gyorsan ledobtuk magunkat a földre.
-Ez a koncert nekem bekerül a legjobbak közé!-jelentettem ki.
-Csatlakozom, csak ne lennénk ennyire fáradtak-mondta Katyvel, amivel egyett kellett értenem. Macy le se ült mellénk hanem állt, arcára az a bizonyos mosoly fagyott és csak bámult maga elé.
-Öh ilyenkor jól van?-kérdezte a kisvörös.
-Nem tudom. Macy élsz még?-legyeztem a kezem előtte,de válaszként csak vékony hangon elkezdett vonyítani és a jég is olvadásnak indult.
-Ennyire örülsz? Amúgy láttam a szemezgetéseteket-tette hozzá Katy.
-Aha. Ugye kijönnek aláírást osztogatni?
-Nyugi biztos jönnek. Nézd csak már itt is vannak-mutattam a sor elejére, ahol felbukkant a sötétből Tibi és Endi. Lassan halladtak felénk, de megérte a várakozást. Mivel Katy és a Művészúr ugymond rokonok (bonyolult családi élet...) így mindig kijár a puszi a mázlistának.
-Ők itt a barátnőim: Molly és Macy-mutatott be minket a gitárosnak, mire mi is kaptunk egy-egy puszit. A közelség közben mindkettőnk hajába méllyen beleszagolt Tibi, amire mi csak érthetetlenül néztünk.
-Tisztán érezni a vodka illatát! És milyen volt a koncert?-érdeklődött.
-Fantasztikus! Zsolti is kifog jönni?-kérdezte Macy.
-Biztos...-válaszolt bizonytalanul.
-Na és Csipa?-most én támadtam le a kérdéssel.
-Honnan tudjam, nem vagyok én menetrend!-"borult ki" a Művészúr, de ekkor még a türelmetlen rajongók is sürgették.-Megyek gyerekek, nyugi! Sziasztok és ne igyatok sokat!
-Rendben-köszöntünk el egyszerre. Ebben a pillanatban Endi közeledett, mire elővettük a fényképezőgépet  és csináltunk is egy teljes közösképet a biztonsági őr segítségével. Ezután izgatottan vártuk a két fiút, de több percig semmi életjel nem mutatkozott a sor elejéről. Pár ember feladta a várakozást és lassan a kijárat felé indultak. Mi maradtunk, ami ki is fizetődött, mert Csipa és Zsolti hangosan nevetve botladoztak ki a színpad mödül kezükben egy-egy kissebb sörrel. Ez már sok mindent megmagyaráz. Eközben Tibi és Endi már végeztek az aláírásokkal így visszafelé jót nevettek a két bolondon. Szerencsénkre nem kellett sokat várnunk így elsőként Csipa lépett felénk. Annyira jó volt ilyen sok idő után újra látni élőben és mivel barátnőim ezt nagyon jól tudták így megengedték, hogy legyen csak vele egy közösképem.
-Szia, egy szíves képet?- kérdeztem az énekest miközben mutattam a kezemmel, hogy milyen formára is gondoltam. Már régóta szerettem volna egy ilyen képet vele.

-Persze, ha megmondod a neved!-válaszolt, amire golflabda nagyságú szemekkel bámultam rá.
-Molly vagyok. És te?- az utolsó mondat reflexből jött, de már megbántam magam, mert ekkora hülyeséget is csak én kérdezhetek!
-Ördög Tibor "Csipa". A Hooligans énekese, férfi -viccelődött, de én csak még kínosabban éreztem magam.
-Köszönöm az információt. Akkor a kép?-próbáltam elterelni a témát és a fotóra koncentrálni. Katyék kezébe adtam a gépet, akik eddig a röhögőgörcstől szenvedtek. A vakku elvillant és a remélem jó fotó elkészült.
-Köszi szépen és jó koncertezést- búcsúztam el Csipától.
-Köszönjük nagyon szépen...Molly- mondta a szokásos köszönetet, majd nem vártan felém közeledett és közel a számhoz adott egy lágy puszit az arcomra, amit persze nem utasítottam el. Próbáltam a bennem lévő kitörő boldogságot visszatartani legalább addig amíg Csipa távolabb nem kerül. A körülöttünk lévő lányok csak morcosan néztek rám, amíg a barátnőim velem együtt örültek. De nincs itt idő a tombolásra, mert Zsolti közeledett felénk így Macy furakodott is előre. Addig én Katy mellé álltam.
-Na erre kíváncsi leszek, hogy tényleg igaz-e amit mondot -mondta Spagettitaco (hosszú sztori ez a név-a szerk.)
-Shh, kezdődik a film!-vettük elő gondolatban a popcornt és figyeltünk.

~Macy szemszöge~

A várakozások után végre újból Zsolti előtt álltam. Ahogy meglátott rögtön egy édes mosoly termett az arcán, amire én egy kicsit elpirultam.
-Az ikertesód elmesélt mindent?- támadtam le a kérdéssel.
-Neked is szia...öh?- nem tudta a nevem, ezért egy kicsit megszivattam.
-Igen?!
-Őfelsége még nem árulta el a valódi nevét-mondta.
-Valóban. Én Macie vagyok, de csak szólíts Macynak. Szóval nincs is ikertesó, mi?
-Lebuktam...és megint sajnálom, de hívnak a rajongók. Legyen szép estéje Macy- és megint lovagiasan lehajolt előttem, miközben a kezemre hintet egy leheletnyi csókot. Aztán el is tűnt... Hátrafordultam a lányokhoz, akiknek csak tátva maradt a szájuk.
-Én megmondtam, hogy nem hazudok!-mosolyogtam. Ekkor valami furcsa tárgyra lettem figyelmes a kezemben. Egy kicsi cetli volt benne, amit gyorsan ki is bontottam és csodálkozva állapítottam meg, hogy ez egy...telefonszám és nem is akárkié.
-Muti mit kaptál?-hajoltak felém kíváncsian barátnőim.
-Majd elmondom most menjünk haza-tettem zsebre a papírt ugyanis nem akartam, hogy itt a sok ember előtt kitudódjon az ajándékom. Kimentünk a kijáraton, majd Katyék háza felé vettük az írányt ugyanis a ma estét náluk tölthetjük. Útközben megmutattam nekik a cetlit, mert bízok bennük, hogy nem kiáltják szét ezt a számot bár alig volt rajtunk kivül más ember az utcán.